Egy egész kis meseváros van felépítve a Warner Bros (Tapsi Hapsi meg a többiek) jegyében. Gyerekekkel tényleg egy egész napot végig lehetne itt szórakozni, sőt, valószínűleg az is kevés lenne (reklámozzák is, hogy "gyere vissza holnap" töredék áron).
A játékok, mint minden vidámparkban, persze arról szóltak, hogy minél vizesebbek legyünk, vagy a szabadeséshez minél közelebbi állapotba kerüljünk. (Mindkettő igencsak megnehezíti a fényképezést.) A vízzel nem volt bajom (eltekintve attól, hogy bőrcipő volt rajtam), a többiek a mindenféle gyorsulást-zuhanást is nagyon élvezték. 
Én el bírom viselni ezt az élményt, ha valamiért szükség van rá - idefele két repülővel is felszálltam -, de azért szórakoztatni nem ezzel szeretem magamat, ha választhatok. Ha kételkednél: igen, ami ott a képen kilóg, az a lábuk.A többiek természetesen csak azokat a játékokat tartották izgalmasnak, amiknél ilyen tábla volt.
Így aztán mérsékelten tartottam velük. Később észrevettem, hogy tényleg könnyebb elviselni, ha sikítozol meg kiabálsz közben. Vajon kipróbáljam visszafele a repülőn? :-)
Nagyon meleg nap volt, úgyhogy nagyjából félóránként összevizeztük magunkat az ilyen szökőkutaknál. Nem vittem napozókrémet, és azt hittem, hogy délutánra nagyon leégtem a napon, de másnap kiderült, hogy egyáltalán nem.
További fényképeket a képtáramban találtok. (Mivel ezeket a képeket már a spanyoloknak is megmutatom, elkezdtem spanyolul is feliratozni őket.)
Újabb történet. A mobilszolgáltatóm ismét egy kis meglepetéssel kedveskedett.
Küldtek SMS-t, hogy jöjjek be abba a boltba feltölteni az egyenleget tetszőleges összeggel, ahol vettem a kártyát, és kapok ajándékot. Mikor fogyóban volt a kártyáról a pénz, el is mentem, és feltöltöttem. Adtak egy hosszúujjú reklámpólót, amely a címkéje szerint L-es méretű és 100% pamut. Én mindkettőben kételkedem. Törlőrongynak mondjuk még jó lesz.Ha tudnátok, milyen nehéz lefényképezni magadat, ha egyedül vagy otthon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése